A Song From ‘The Player Queen’
My mother dandled me and sang,
'How young it is, how young!'
And made a golden cradle
That on a willow swung.
'He went away,' my mother sang,
'When I was brought to bed,'
And all the while her needle pulled
The gold and silver thread.
She pulled the thread and bit the thread
And made a golden gown,
And wept because she had dreamt that I
Was born to wear a crown.
'When she was got,' my mother sang,
I heard a sea-mew cry,
And saw a flake of the yellow foam
That dropped upon my thigh.'
How therefore could she help but braid
The gold into my hair,
And dream that I should carry
The golden top of care?
Dal A színészkirálynőből
Anyám míg ringatott, dalolt,
„Milyen picurka, csöpp!”,
s egy fűzfaágra lógatott
aranybölcsőt lökött.
„Ő elhagyott”, anyám dalolt,
„mikor világra jött”,
tűjében arany s ezüst a szál,
mellyel közben bökött.
A tű bökött, a szál szökött,
arannyal varrt nekem,
és sírt anyám, azt álmodta, hogy
koronát tart fejem.
„Mikor meglett”, anyám dalolt,
„rikoltozott a csér,
s egy sárgás-habos pehely lehullt
combomra róla épp.”
Hajam – mit is tett volna mást? –
arannyal fonta be,
az arany gondot fejemre ő
eképp álmodta meg.
A Song From ‘The Player Queen’
My mother dandled me and sang,
'How young it is, how young!'
And made a golden cradle
That on a willow swung.
'He went away,' my mother sang,
'When I was brought to bed,'
And all the while her needle pulled
The gold and silver thread.
She pulled the thread and bit the thread
And made a golden gown,
And wept because she had dreamt that I
Was born to wear a crown.
'When she was got,' my mother sang,
I heard a sea-mew cry,
And saw a flake of the yellow foam
That dropped upon my thigh.'
How therefore could she help but braid
The gold into my hair,
And dream that I should carry
The golden top of care?
Dal A színészkirálynőből
Anyám míg ringatott, dalolt,
„Milyen picurka, csöpp!”,
s egy fűzfaágra lógatott
aranybölcsőt lökött.
„Ő elhagyott”, anyám dalolt,
„mikor világra jött”,
tűjében arany s ezüst a szál,
mellyel közben bökött.
A tű bökött, a szál szökött,
arannyal varrt nekem,
és sírt anyám, azt álmodta, hogy
koronát tart fejem.
„Mikor meglett”, anyám dalolt,
„rikoltozott a csér,
s egy sárgás-habos pehely lehullt
combomra róla épp.”
Hajam – mit is tett volna mást? –
arannyal fonta be,
az arany gondot fejemre ő
eképp álmodta meg.